Szolgáltatásainkat azoknak ajánljuk, akik:

* Sokat ülnek (munkahelyükön, autóban)
* Keveset mozognak
* Reumatikus és izületi problémákkal szenvednek
* Stresszes életet élnek
* Nehezen tudnak kikapcsolni, pihenni és rosszul alvók
* Sportolnak
* Fizikai munkát végeznek és
* Mindazoknak, akik szeretnék a betegségek kialakulását megelőzni

 

? Szeretne feltöltődni energiával ?
? Szeretne megszabadulni a mindennapi stressztől ?
? Szeretné megelőzni a betegségeket ?

A masszázs szerepe

A masszázs az egyik legegyszerűbb és legtermészetesebb módszer, amellyel a betegségeket megelőzhetjük, egészségünket és teljesítőképességünket megőrizhetjük. Minden masszázs alapja a kézzel való érintés. Az orvostudomány területén kísérleti bizonyítékok állnak rendelkezésre, milyen fontos a testi érintés szerepe. Még a legegyszerűbb masszázs is megnyugtató, és feszültségeket oldó hatású. A gondoskodás, a figyelmesség érzését kelti, elősegíti a kölcsönös megértést, életörömöt okoz. Tartós hatása van testi és lelki egészségünkre, általános közérzetünkre. Javítja a vérkeringést, lazítja az izmokat, előnyös az emésztésre és vérellátásra, aktiválja a nyirok-rendszert, és mindez elősegíti a salakanyagok eltávozását. Ez a tisztán testi hatás, amelyhez párosul a masszázst kísérő feszültségoldás, és a gondoskodás érzése olyan jó közérzetet biztosít, amely semmilyen gyógyszerrel sem érhető el.

A masszázs definíciója és jótékony hatásai
A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger, melyre kialakuló válaszreakció a fizikai gyógyulás. Az ember testét érő manuális mechanikai behatások részben közvetlenül, részben közvetve (neurohormonális úton) befolyásolják a sejtek és szövetek működését, elsősorban lokálisan (nedvkeringés, izomtónus), de távoli a szervekben is (zsigerek, központi

Enyhíti a stressz hatásait
Sokak számára az ellazulás, relaxáció nehéz feladat, mégis nagyon fontos, hiszen napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki. Az általános orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsolódó panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, hát- és nyakfájás, szem túlterhelés, gyenge koncentrálóképesség, szorongás, depresszió, ingerlékenység, harag, magas vérnyomás, kimerültség stb.
A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását
A masszázsterápia segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket. Minél inkább tudatosodnak a test reakciói, annál gyakrabban fogja időben felismerni a feszültségek kialakulását, és így tudatosan megszabadulhat azoktól, még mielőtt kifejthetnék káros hatásukat a szervezetre.

Jobb alvást biztosít
A napi stresszből származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást, fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget eredményezve. Így csökken a tűrő- és állóképesség, ami az új nap kihívásaival való szembesüléshez szükséges.
A relaxációs masszázs ellazítja a feszült izmokat és megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmusának lelassulását idézi elő. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lelassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés és így megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek.

Fokozza az izmok teljesítőképességét
A masszázs közvetlen hatásaként csökken az izomtónus, fokozódik az anyagcsere és így növekszik az izmok rugalmassága és teljesítőképessége. A fáradt izmok gyorsabban regenerálódnak, állóképességük javul. Ezt a hatást használják ki a sportmasszőrök az aktív sportolók felfrissítésére, és teljesítményének fokozására.

Javítja a bőr állapotát
A nap, szmog, hiányos étrend és a természetes öregedés mind hozzájárulnak a bőr kiszáradásához, ráncosodásához és fiatalos jellemzőinek általános elvesztéséhez. A masszázs kitágítja a bőr kapilláris ereit, ezzel növelve a létfontosságú, sejteket tápláló anyagok felvételét, és felgyorsítja az ártalmas méreganyagok eltávolítását. A fokozott vérkeringés elősegíti a bőr megfelelő nedvességtartalmának biztosítását, megakadályozva annak kiszáradását és viszketését.

Enyhíti a krónikus fájdalmat
Nagyon sokunknak sérülésekből vagy betegségekből származó krónikus fájdalmakkal kell élnünk mindennapjainkat. A masszázsterápia segíti a fájdalmat előidéző állapot megszüntetését, azon kívül önmagában is fájdalomcsökkentő hatású. A szakképzett masszőr-terapeuta kezével olyan ingerületeket gerjeszt a szövetek érzékelő idegvégződéseiben, amelyek ideiglenesen gátolják a krónikus fájdalmi ingerületek eljutását az agyba. Ezen kívül az agyat endorfin (a test természetes érzéstelenítőjének) kiválasztására készteti, ami mesterséges gyógyszerek használata nélkül enyhíti a fájdalmat, és a kellemetlen közérzetet.

A masszázs hatása magzati és idős korban
Már az anyaméhben fejlődő magzat is részesül természetes és automatikus masszázsban az anya testének mozgása által.
Idős korban a rendszeres masszázs nem csupán frissességet ad, de a megerőltetés és a sérülések kockázatát is minimalizálja. Segíti a betegek és gyengélkedők felépülését, valamint oldja a feszültséget. Enyhíti az öregedéssel együtt járó magányérzetet. Az öregek sokat szenvednek a simogató kéz hiányától

 Európai Szolgáltatások

- Gyógy masszázs
Az orvos utasítására végzett gyógyító jellegű, rehabilitáló rendszeres kezelés, melyet lehet különféle fizikoterápiás kezeléssel, valamint gyógytornával társítani.

- Sportgyúrás
Nem kell olimpiai versenyzőnek lennie ahhoz, hogy kihasználja a sportmasszázs mély szövetekig ható erőteljes mozdulatainak kiváló hatását. Bárki igénybe veheti a mozgékonyság növelésére, izmok fellazítására, izomduzzanatok enyhítésére, fájdalomcsillapításra, valamint a sérülések gyógyulása utáni rehabilitációnál, a teljes mozgáskészség visszaállítására. Fokozza a teljesítményt és nyugtatólag hat a sportolóra. A testmozgás előtti masszázs csúcsformában tartja az izmok rugalmasságát, csökkenti a merevséget és növeli a terhelhetőséget. A testedzés után feloldja az izomfeszülést, és a tejsav eltávolításával megkíméli a sportolót az izomláztól.

- Svéd masszázs
A legelterjedtebb nyugati masszázsfajta. Eredeti formája ötvözi a masszázst és a testgyakorlatokat. A masszőr, simító, dörzsölő, rezegtető és gyúró mozdulatokkal frissíti fel a szervezetet. Elősegíti az esetleges betegségek gyógyulását. Javítja a vérkeringést és az emésztést. Csökkenti a fájdalmat (pl. stresszes fejfájást), felgyorsítja a sérülések utáni felépülést, megakadályozza a nem használt izmok sorvadását, enyhíti az álmatlanságot, fokozza az éberséget, de mindenek előtt elősegíti a relaxációt és csökkenti a stressz hatását.

- Pihentető, relaxációs masszázs
Enyhíti a stressz hatásait. Sokak számára az ellazulás, relaxáció nehéz feladat, pedig ez nagyon fontos lenne, mert napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki.

- Cellulitisz kezelés (narancsbőr-masszázs és kezelés)
A cellulitisz vagy narancsbőrként ismert horpadásos bőrrendellenesség a zsírsejtek megkeményedését jelenti. Ez olyan kollagén rostokból álló zsákocskák csoportja, melyek a zsírsejtek körül alakulnak ki, folyadékot és mérgező anyagokat zárva magukba. Főként a hason, csípőn, fenéktájon és a combokon alakul ki, és nem kizárólag a kövérség velejárója. Keletkezésének több oka is lehet, adódhat a helytelen étrendből, ami hozzájárulhat a mérgező anyagok és a zsírsejtek felhalmozódásához; másrészt pedig a vérkeringés elégtelen működéséből, ami mozgáshiány következménye lehet. A masszázs javítja a keringést, beleértve a nyirokkeringést és a szövetek frissítését is, és ezt a hatást a felhasznált speciális krém tovább fokozza. A várt eredmény csak hosszas és rendszeres masszázzsal érhető el.

Ázsiai, Thai Szolgáltatások

- Tradicionális Wat Po Thai masszázs
A Wat Po masszázs 2.500 éves hagyományokon alapul. Alapvetően tér el az európai masszázstechnikától, mert ez száraz masszázs. A Wat Po-nál a thaiföldiek nem használnak olajat, vagy krémet. A hangsúly az élettani (akupresszúrás) pontok masszírozásán van. További érdekessége még a Wat Po-nak, hogy nem csak a kezükkel dolgoznak, hanem könyöküket, talpukat, lábukat is használják. Teljes testmasszázs általában 1 óráig tart. Az ”elefántoknak” való 90 perces masszázs szünetében, zöld teát szolgálnak fel.
Élettani hatása kitűnő, fizikailag és szellemileg is frissít. Általános stresszoldó hatása nagyon jó, a szakemberek főként izületi és reumatikus problémák kezelésére javasolják.

- Olajos Thai masszázs
Az olajos masszázs egész Dél-kelet Ázsiában igen népszerű. Kínától egészen Indonéziáig alkalmazzák különböző változatait. Leginkább kézzel és csuklóval végzik. Thaiföldi módozatában ötvöződött az akkor már meglévő tradicionális helyi fogásokkal.

 

 

Tudományos alapok

”A masszázs gyógyító ereje”
Dr. Andrew Weil orvos, masszázsról írt tudományos cikke:

Az 1970-es években sok időt töltöttem utazgatással Latin Amerika távoli vidékein, miközben a gyógynövényekről és a hagyományos gyógymódokról gyűjtöttem információt. Amikor csak megérkeztem valamelyik, kolumbiai Amazon területén lévő indián faluba, az emberek csodálkozva bámulták a kopasz fejemet meg a szakállamat, és spontán ösztönösséggel elkezdték dörzsölgetni a fejemet, újaikat pedig a szakállamba fonták.

Ezek és egyéb utazásaim során átélt találkozások döbbentettek rá arra, hogy milyen érintésszegények vagyunk mi amerikaiak, és a kutatások eredményei csak megerősítik ezt a megfigyelésemet. Kimutatták például, hogy a francia párok átlagosan 110 alkalommal érintik meg egymást spontán módon egy nyilvános kávézóban, míg az amerikai párok csupán kétszer.

Az embereknek szükségük van arra, hogy érintsenek, és hogy megérintsék őket. Állatokon és embereken végzett megfigyelések szerint a fizikai érintéstől megfosztott egyének bizonytalanok, gyengén alkalmazkodnak, és hajlamosabbak a betegségekre. Szerencsére az ’alternatív gyógymódok’ iránti nyitottságunk növekedése fokozta a gyógyító érintés iránti érdeklődést, így léphetett elő a gyógymasszázs Amerika második legnépszerűbb alternatív módszerévé. A masszázs a terápiás módszerek széles skáláját öleli fel, melyek mindegyike az izmok és a lágyszövetek kézi manipulációján alapszik. Miután felismerték, hogy a masszázs több mint csupán egy luxus relaxációs forma, a masszázsterápia hatékony eszközzé vált, nem csak a stresszel kapcsolatos megbetegedések kezelésére, mint az álmatlanság, fejfájás, bélpanaszok, hanem számtalan egyéb betegségek kezelésére is, az isiásztól a homloküreg gyulladásig, a cukorbetegségtől a depresszióig.

Miközben a masszázsterápia egyre népszerűbb lett az utóbbi évtizedekben, még mindig jelentős számú beteggel találkozom, akik idegenkednek a masszázstól mondván, hogy anyagilag nem engedhetik meg maguknak, vagy félnek egy ismeretlen ember érintéséttől. Bármi legyen is a kifogás, tapasztalatom szerint, ha elmagyarázom nekik, mire számíthatnak egy masszázs alkalmával, ez sokszor jelentősen csökkenti ellenállásukat.

Általában a masszőr-terapeutánál való első látogatás egy rövid beszélgetéssel kezdődik, melynek során a terapeutakérdéseket tesz fel a fizikai állapotodról, egészségügyi múltadról, a stressz mértékéről, esetleges fájdalmas testrészekről, és a masszázzsal kapcsolatos céljaidról. Nyugodtan mondd el a kívánságaidat, mondjuk, ha van olyan testrészed, amit szeretnél, ha nem masszírozna, esetleg akarsz e beszélgetni a masszázs ideje alatt, vagy nem.

A masszázs kezdete előtt megkérhetnek, hogy a kínosság érzete nélkül a lehető legtöbb ruhádat vesd le, majd a masszőrtől kapott lepedővel, törölközővel vagy ruhával takard be magad és feküdj fel egy speciálisan kipárnázott masszőrágyra. Sok masszázsfajtánál olajjal kenik be a bőröd. A masszázst még élvezetesebbé teheted nyugodt, mély légzéssel, és a masszőrnek adott visszajelzésekkel (pl. szólj neki, ha kellemetlenül érzed magad). Sokféle masszázsban volt már részem, és tapasztalatom szerint akkor húztam a legtöbb hasznot belőle, ha teljesen passzív módon átengedtem magam a képzett terapeuta munkájának.

Megjegyzem, hogy bizonyos feltételek mellett a masszázs nem javallott. Az Amerikai Masszázs Terápiai Egyesület szerint vízérgyulladás, fertőzéses betegségek, bőrpanaszok, szívrendellenességek vagy rákos daganatok esetén masszázs előtt ki kell kérned orvos véleményét. Ez utóbbi korlátozás azonban igen ellentmondásos. Jómagam nem láttam semmilyen bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a masszázs kockázatot jelentene a rákos betegek számára. Ugyanakkor jól dokumentáltak a masszázs rákos esetekre kifejtett jótékony hatásai, melyek közé tartozik az immunrendszert erősítő természetes falósejtek számának jelentős növekedése. A kutatások tovább folytatódnak

 

.

 

Masszázs történelem

A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik. A masszázs szó származhat a francia massage szóból, ami viszont a görög massein (dörzsölni) szóból ered és gyúrást jelent. Eredhet azonban az arab mass (kézzel simogatni, nyomni), vagy a héber mases szavakból is.

Az emberek már ősidők óta alkalmazták önmagukon a masszázst, ösztönösen nyomkodva, gyúrva és simogatva fájós testrészeiket. Később tudatosan is kezdték művelni, és alkalmazása ma már megtalálható a primitív és a kulturális népeknél egyaránt. Papirusztekercsek, más feliratok és festmények is tanúsítják, hogy az ókori egyiptomiak a betegségek és sebek gyógyítására is alkalmazták. A masszázs első leírását egy ie. 2700 táján keletkezett könyvben találhatjuk:

“A reggeli ébredés után, amikor a vér lassan áramlik és az ember ki van pihenve, a tenyérrel való simogatással elhárítható a megfázás, a szervek rugalmasak maradnak és a bajok megelőzhetők.”

A legrégebbi masszázsról szóló kínai feljegyzés Kong Fu-tól származik ie. 2700-ból. A masszázst orvos-papok végezték, és a test aktív és passzív tornájával (Tai Chi) kombinálták. Ebből ered az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, ami valójában az akupunktúra egyszerűsített változata. Egyesek szerint Kínából ered a thai masszázs is, melyet különleges kimozgatási technikája jellemez. A mai japán shiatsu csupán hasonlít a kínai módszerekhez; energia áramoltatási alapjai közel azonosak, de nyomáspontjai eltérőek. Japán eredetű a már hazánkban is ismert yumeiho masszázs is.

Indiában a masszázsnak régi hagyománya van, egészségügyi és rituális célból is végezték. Az Ajurvéda szerinti gyógykezelés elmaradhatatlan részét képezi. Ez a kezelési mód ie. 1800 táján keletkezett. Abból áll, hogy gyógyfüveket, illatos növényi kivonatokat és olajokat dörzsöltek a bőrbe. A test lágy részeit simogatták, nyomkodták vagy gyúrták. Az arcon kezdték, törzsön folytatták, és a végtagokkal fejezték be. A végtagokon a széli részek felé végezték a műveleteket, mintha ki akarták volna nyomni a gonoszt a testből. Még ma is szinte mindenki ért hozzá. Az anyák masszírozzák kisbabáikat, és később a gyermekek is megtanulják ugyanazon kézmozdulatoknak szüleiken való gyakorlását.

A kelet más ősi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek és a perzsák gyógykezelésként alkalmazták a masszázst, főleg a sebesült katonák gyógyítására. San Herib asszír király udvarából származó alabástrom relief is masszázs manipulációt ábrázol. A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elő a hívők számára, külön utalással a masszázs alkalmazására.

A görög–római kultúrában az orvosoknak érteniük kellett a masszázshoz. Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól (ie. 482-347) tanulta a masszázs módszereit, és az Officina Medici c. munkájában foglalkozik ezzel a témakörrel. Galenus (isz. 131-201) Tripsis c. művében javallatokat és utasításokat közölt a masszázs fogásaival kapcsolatban. A masszázsmódszereket három csoportra osztotta: kemény, közepes és gyenge, majd a következőket írta:
“Javaslom a kezek simogató és körkörös mozgásának sokféle végzését, hogy lehetőleg minden izomrost mindenféle irányba elmozduljon”
Ismerteti ezen kívül a gladiátorok küzdelem előtti és utáni masszázsát is:
“Megkenik őket olajjal, és addig dörzsölik a testüket, amíg az vörös nem lesz”.

A görög származású Oribasius Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos a római udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszírozásával foglalkozott, és enciklopédikus munkájában összefoglalta máig is érvényes észrevételeit, javaslatait és gyakorlatát. Julius Caesart idegzsábája miatt naponta masszírozták. Plinius római író olyan nagyra becsülte masszőrjét és annyira hálás volt neki, hogy a római császárt megkérte, részesítse a legnagyobb kegyben, és adja meg neki a római polgárjogot.

Celsius a legnagyobb római orvosok egyike reumás betegek és sérült katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban főleg termákban (meleg fürdőkben) és közfürdőkben alkalmazták.

Avicenna (isz. 980-1037) arab orvos, az Orvosi Törvények Könyvében részletesen ismerteti többek között a masszázst, valamint a hidroterápiával és a dietikával összekapcsolt masszázsformákat.

A reneszánsz korabeli mester, Hyeronimus Mercurialis (isz. 1530-1606) Velencében írt “De Arte Gymnastica” c. művében leírta a testgyakorlatok, fürdők és a masszázs együttes alkalmazásának módszereit és jótékony hatásukat.

Pehr Henrik Ling (1776 -1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár behatóan foglalkozott a torna és a masszázs rendszerével. Ismertette a masszázs technikáját, hatásait és javallatait (Innen ered a “svéd masszázs” elnevezés). A XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (Ling tanítványa) összegyűjtötték az addigi tapasztalatokat, és 1867-ben egy könyvet adtak ki a masszázsról, ami komoly összefoglaló munka volt. Finnországban is kialakult egy sajátos, egyszerű, regeneráló, frissítő, gyógyító módszer a finn masszázs, szauna kultúrával ötvözve.

Cook (XVIII. sz.) írásai arról tudósítanak bennünket, hogy Ausztráliában és tahiti szigetén az őslakosok dörzsöléssel enyhítették a fáradtságot, Jáva szigetén. pedig egy speciális masszázstechnikát fogamzásgátlásra használtak (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították; a fogamzó képesség visszaállítható volt a méh visszahajlításával). 1779-es beszámolója szerint fájdalmas isiászából az után gyógyult meg, hogy tizenkét tahiti nő a feje búbjától a talpáig alaposan megmasszírozta.
Sir George Simpson 1895-ben megjelent Voyage around the World (utazás a világ körül) c. útleírásában a Sandwich-szigetek lakóiról ezeket írta:
“Szinte mindennap, sőt szinte óránként telezabálják magukat anélkül, hogy bármiféle testmozgást végeznének; azonban az a szokásuk, hogy lakoma után, és ahányszor csak alkalmuk van rá, dörzsöléssel (masszírozással) javítják a vérkeringésüket és emésztésüket, anélkül hogy ez kimerítené vagy kifárasztaná őket.”

Gustav Zander (1835 -1920) mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira. A svéd masszázsnak számos más neves követője is volt, mint pl. a francia Velpeau, Stapfer, az angol Mennel, valamint az orosz Berling és Pauli. Mosengeil vetette fel először a mechanikus hatásokon kívül az idegrendszeri hatások lehetőségét. Kirchenberg 1926-ban megjelent könyve után már a speciális masszázsfajták fejlesztésén dolgoztak.

A XX. sz. első évtizedeiben a klasszikus masszázs mellett kialakultak a speciális masszázsfajták is. Head és Mackenzie az idegreflektorikus összefüggéseket is kihasználták. 1898-ban Head felfedezte, hogy a belső szervek megbetegedéseinél a bőrfelület bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezt a felismert szegmentális összefüggést 1917-ben Mackenzie továbbfejlesztette és bebizonyította, hogy a megbetegedett belső szervekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Ezt először diagnosztizáláshoz használták, majd később kiderült, hogy fordított irányban is működik (a zónák ingerlésével hatni lehet a belső szervekre) és terápiás célokra is felhasználható. A szegmentzónás összefüggéseken alapuló masszázseljárásokat reflexzóna masszázsnak nevezték el. 1952-ben Glaser és Dalicho továbbfejlesztették ezt a technikát, majd összefoglalták a szegmentmasszázs elméletét és gyakorlatát.

1929-ben Elizabeth Dicke freiburgi német gyógytornász saját problémáin és tapasztalatain keresztül jutott az általa megfogalmazott és gyakorlott kötőszöveti masszázshoz.

Hazánkban Mátyás király udvarában ún. dögönyözők végeztek masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. A török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, és vele együtt a masszázs gyakorlata is. A fürdőmesterek folytatták tovább művelését, majd a pozitív német – osztrák behatásra nálunk is tudományos szintre emelték e kezelési módszert. Csupán a rossz gazdálkodás az oka annak, hogy gyógyvizeink által nem vagyunk a világban “fürdő nagyhatalom”.

A masszázs gyakorlata egyre differenciáltabbá válik. A tudomány fejlődését követve, ám alapjait megtartva ez a terápia is egyre változik. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két fő csoportra lehet osztani, az ázsiai és az európai stílusra, melyeknek vannak találkozási pontjaik, de hagyományos filozófiájuk különböző.

2024. Május